megállok egy pillanatra és várok. erőt kérek. hogy megtanulhassam elmondani és megmutatni azokat a dolgokat, amik bennem vannak, mélyen, rejtve. aztán örlődök és gondolkodok: biztosan ezt akarom én, aki mindig is utált írni: egy blogba fogni?
úgy érzem száguld mellettem az élet
de
talán még nem késtem el, talán még elkapom a pillanatot és elkezdem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése